A kiállítás megnyitója, melyen találkozunk a gyilkossal, huzatot csinálunk és hagyjuk hogy a szél csapkodja az elszállt alkotó mögött a világra nyíló ablakot.
Ja, a gépezet? Pihen.

Most, hogy a tabló leleplezéséhez értünk, valljuk be: az alkotó maga is elég kiállhatatlan oldaláról ismerte meg itt a nolon tárgyát. Tolakodó, szemtelen, nagyszájú - igazi azesz pónem. Tetejébe szövege tudálékos, kioktató, nem egyszer haragvó és még dagályos is. Gyilkos egy figura. Helyezzük hát megfelelő környezetbe, a Gyilkos-tó fekete vizére!

Ha már így vízre tettük, hagyjuk hogy elevezzen más vizekre! Olyan vizekre, ahol az örvény nem húz egy sokat - virtuális barátokat, kihívásokat, örömeket és izgalmakat - adó, de hamis(?) küldetéstudattal kéretlenül vállalt 24x7-es szolgálatba. Hagyjuk visszatérni a való élet vizeire, ahol bár az örvény is kézzelfogható, de többet hoz az életbe vér és veríték is.

A cég, a bolag, most bezár. Talán leltározás után vásározik még olykor. De ha túl sokat nyomulna, nyugodtan zavarjátok el fennköltelenebb tájakra!

További kellemes, hasznos, okos, érzelmes, megrendítő, felemelő, lesújtó, felbátorító, mélyen szántó, könnyed, szívderítő, röhögős, csúfondáros, kacifántos és bakafántos blogolást mindenkinek!

bo-56

U.i.: Ha megtaláltátok a Grál kelyhet, dobjatok egy privit!